Amikor nemrég úgy döntöttem, hogy abbahagyom az újságírást, ami közel 30 éven át, napi szinten az életem része volt, azt is tudtam, hogy az írást folytatni szeretném. És akkor elképzeltem egy helyet, ahová aki betér, úgy tud létezni, hogy a felvetéseken, a gondolatokon, az élet felvillantott, megmutatott rétegein keresztül máshonnan is meg tudja nézni a mindennapokat. Ahol úgy tud időt tölteni, hogy a realitások talaján maradva, de kinyílik előtte a világ lehetőségekkel, ránézni valókkal teli oldala is.
Alkotótársakkal ugyanarra vágyni olyan pillanat, ami ritkán adatik meg az életben. Nekünk sikerült egyszerre odaérni, hogy MiMásképp szeretnénk folytatni. MiMásképp szeretnénk odaadni, megmutatni azt, ami bennünk van, amit megláttunk, felfedeztünk, átéltünk, amin elgondolkodtunk, ami megérintett. MiMásképp szeretnénk megmutatkozni, mint eddig.
Az egyéni utakat háromsávosra bővítettük. Az irány és a cél ugyan egyfelé visznek, de ahogyan egymást ismerjük, szinte biztos, hogy hol egyikünk, hol másikunk lép majd jobban a gázra, hol egyikünk, hol másikunk áll meg egy kis pihenőre, hol egyikünk, hol másikunk ad üzemanyagot a magáéból, ha a többinek kifogyóban van a tankja. A mi szövetségünk alapja a szeretet és a megbecsülés. Ha „legalább” ez átviláglik az írásainkon, a cikkeinken, a hangoscikkeinken, a podcastjainkon át, már megérte, hogy MiMásképp csináljuk. (Szabó Brigi)

Szabó Brigi

Ismertük egymást már réges-régen, szavakkal szöszmötöltünk mindannyian, gondolatokat vetettünk papírra, kottára, képernyőre és – nincs panasz! – arattunk is olykor: nézettséget, követőket, lájkot.
Hárman háromfélék vagyunk, de az is előfordul, hogy hatfélék. Mégis, amikor körvonalazódni kezdett, hogy az együtt töltött kellemes napok, esték nagy beszélgetései nyomán egyre több a téma, és nem is feltétlenül olyan, ami csak ránk tartozik, akkor megszületett a sejtelem is – dolgunk is van egymással. Ráadásul épp úgy hozta az élet, hogy nehezen csillapítható közlési vágyunk korábbi csatornái rendre eldugultak, (vagy azért, mert megszűntek, vagy azért, mert számunkra váltak használhatatlanná) mindenesetre egyre gyakrabban tolakodott elő fejünkben az ötlet, mi lenne, ha...
Mi lenne, ha arról szólnánk, ami egy kicsit lakhatóbbá teszi a mindennapjainkat, elviselhetőbbé mindazt, amit el kell viselnünk.
Mi lenne, ha hárman, háromféleképpen szólnánk mindenkihez, akik kíváncsiak ránk, olvasnak, néznek, hallgatnak minket, és ezáltal talán még az is kiderülhet, hogy – nem csak egymással van dolgunk.
Ars poeticánk: „Minden, ami éltet”
Mindent, amit hárman, háromféleképpen megosztanánk a világgal a világról.
MiMásképpen. (Láng Zsuzsa)

Láng Zsuzsa

A tervek szövögetése közben megannyiszor váltottunk jóleső, asztalkörüli beszélgetésre, hogy abból merítsünk lendületet a továbbgondolkodáshoz. Szinte egyszerre állt össze bennünk az ötlet gondolata. Egymás mondatait kiegészítve fogalmaztuk meg és mondtuk ki örömben: legyen. Legyen hangoscikk az oldalunkon.
Előadásukhoz egyértelműen rám esett a választás.
Azonnal igent mondtam, pedig korábban más által írt szöveget nem jutott volna eszembe elmondani. A sajátjaimnál ez annyira természetesen alakult. Ötlet sem kellett hozzá, ugyanis már az elsők írása közben is többször megtörtént, hogy megszólalt bennem, tisztán hallottam, hogyan hangoznának hangomon az épp leírt sorok. Még azt is tudtam, milyen lesz majd színpadon előadni őket.
Nem csoda, hogy a lányok kérésére azonnal igent mondtam. Magától értetődőn. Úgy, mintha már tudtam volna, hogyan kell őket, gondolatiságukat, egyediségüket megszólaltatott írásaikkal reprezentálni. De még csak azt tudtam, hogy akkor és ott, az asztal körül ülve nem véletlenül csengett össze bennünk a vágy létrehozására. Azt is tudtam, hogy az évtizedek óta tartó saját megmutatkozások mellett mennyire fontos, mennyire természetes mozgató maradt nekem tenyérentartással valaki más tehetségét előtérbe helyezni. S akkor hirtelen minden összeállt. Zsuzsa és Brigi tenyérentartásához a válasz abban a ritmusban rejlik, ami az írásaikban sajátjukként pulzál, amiben ott rezeg hangjuk, ahogy szavaikban bújkálón érzelmeik, belülről fakadó indíttatásaik, intellektusuk. (Katona Klári)

Katona Klári

Ha még többet szeretnél tudni, itt is várunk: https://www.mimaskepp.com/tagoknak/

Iratkozz fel, és tarts velünk!

Feliratkozás
Írások hangoscikkekk podcastok